Végletekig hiszterizált közhangulatban kell majd a kormányzásra készülő Fidesznek szembenéznie a magyarországi cigányok körül kialakult válsághelyzettel. A megoldást nehezíti majd az is, hogy sem maga a polgári párt, sem a jobboldali média nem a kedélyek lenyugtatásával tűnt ki eddig.
Ha egyszer lábra áll egy olyan, a romák integrálódását támogató mozgalom, amely legalább a kibontakozás hiteles ígéretét hozza magával, akkor szinte leállíthatatlanul fognak áramlani az ötletek, de konkrét segítség-felajánlások is. Stadler János írása.
Az ítéletre váró olaszliszkai gyilkosok nyilvánvalóan egy pszichológiai durrdefekt áldozatai. Reméljük, a bíróságnak lesz elég erkölcsi ereje szembeszállni a vérszomjas cigánygyűlölők elvárásával, és ítélete meghozatalánál legalábbis nem súlyosbító körülményként veszi figyelembe a zavart tudatállapotot, s azt, hogy 15 évvel ezelőtt ugyanott, hasonló körülmények között, de akkor valóban halálra gázoltak egy kislányt, két jelenlegi vádlott húgát.
A cigányság társadalom alatti helyzetben rekedt tömegeinek integrálását nemcsak szociálisan és lelkileg befagyott állapotuk akadályozza, hanem a politikai környezet is, annak részben adott, részben, sőt, legnagyobb részben, céltudatosan létrehozott körülményei. Csakis felszámolásukkal, a politikai és társadalmi viszonyok alapvető újjárendezésével lehet a cigányok helyzetét is rendezni - állapítja meg többek között Póczik Szilveszter a folytatódó vitához írt hozzászólásában.
Egy erősen célzott ösztöndíjrendszer nélkül a cigánygyerekek átvezetése a szegénység kultúrájából a munka kultúrájába szinte elképzelhetetlen. Persze egyének felajánlhatnak egyedi ösztöndíjakat, de ez a társadalmi szintű feszültségen nem segít. A gyerekekre kell koncentrálnunk.
Lehet, hogy az integráció ügyében csak a kiinduló kérdést kellene átalakítani: Miért nem akarja a többségi társadalom integrálni a romákat? Vagy még körültekintőbben: Miért nem képes roma tagjait e társadalom ma integrálni? Ha a szerkesztők így tennék fel a kérdést, s megszólítanának néhány "integrálódott" és nem is megkeseredett romát, akkor lehet, hogy egész más irányt vehetne ez a vita – szögezi le a Miért nem integrálódnak a magyarországi romák? címmel indított fórumunkhoz elküldött hozzászólásában a Méltóságot Mindenkinek Mozgalom.
Miért nem integrálódnak a magyarországi romák? címen indított vitánkhoz újabb hozzászólások érkeztek. Ezúttal Ezúttal Novák Attila történésznek, a Szombat című folyóirat szerkesztőjének és Pelle János publicistának írását közöljük. Szerkesztőségünk kapott hideget-meleget, bírálták szélsőjobbról éppúgy, mint szélsőlib körökből. Úgy gondoljuk, a vitát, amíg van mondanivaló, folytatjuk.
A cigányság felemelkedését célzó politika gyökeres fordulatát szorgalmazza a Baross Gábor Nemzeti Gazdaságpártoló Társaság állásfoglalásában, amelyet a szeptember 30-án A „cigánykérdésről” - őszintén címmel rendezett vitaestje nyomán hozott nyilvánosságra. A vitát Raduly József, Mohácsi Viktória és Kulin Ferenc előadása vezette be, az állásfoglalást a Bod Péter Ákos vezette elnökség szignálta.
Megelégeltük, hogy roma-ügyben – kis túlzással – vagy képmutató, szemforgató, a „Rózsadombról mi így látjuk” jellegű, vagy, ami a másik véglet: indulatos, gyűlölködő írások jelennek meg. Már-már polgárháború-közeli helyzet van kialakulóban cigányok és nem-cigányok között. Vélemény rovatunk vitát indít, azzal, hogy csak a demokrácia íratlan szabályait betartó, átokszórástól mentes írásokra vagyunk "vevők". Vitaindítóként Romano Rácz Sándor író/szociológus és Stadler János jogász/közgazdász cikkeit közöljük.
Felkavarták az indulatokat a csicskatartásról beszámoló híradások. A modern rabszolgatartás a kisebb, elsősorban kelet-magyarországi falvakban elterjedt gyakorlat. Bonyolítja a dolgot, hogy sokszor nincs is szükség láncra, a nincstelen, idős hajléktalanok önként vállalják a rabszolga sorsot, nincs hová menniük.
